Az épített környezet akadálymentességét célként kitûzõ törvényeink egyrészt valós hazai társadalmi elvárások és szakmai igények alapján, másrészt az európai uniós tagságunkra való felkészülés jegyében készültek, illetve léptek hatályba a 90-es évek utolsó harmadában.

Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény meghatározta például az akadálymentesség és a közhasználatú épület fogalmát, továbbá - az építményekre vonatkozó általános követelmények között az akadálymentességet.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlõségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény deklarálta a címében szereplõ jogokat és elveket, emellett határidõt szabott a középületek akadálymentessé tételéhez.
 

Hatályos jogszabályok:

• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
• Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
• A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

Az akadálymentesítés Magyarországon az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről által vált – meghatározott területeken – kötelezővé. 1998. január 1-jét követően minden új építésű vagy felújítandó, átalakítandó középület tervezésekor és a kivitelezés során is kötelezően figyelembe kell venni és érvényesíteni kell az akadálymentesítés szempontjait.
Sajnálatos módon azonban ez ma Magyarországon nem mindig valósul meg. Számos olyan példa van új építésű vagy felújított épületeknél, ahol a végeredmény nem akadálymentes. Ezeknél a beruházásoknál vagy nem gondoltak minden típusú fogyatékos személyre az építés vagy átalakítás során, hogy az épület akadály nélkül használható legyen a számukra is, vagy az elkészült épület vagy épületrész nem az előírásoknak megfelelően készült el és így nem is használható teljes mértékben. De olyan beruházás is valósult már meg, ahol – a törvényes kötelezés ellenére – egyszerűen és szándékosan mellőzték az akadálymentesítést az építés vagy felújítás során (lásd a 2-es metró állomások felújítását, ahol csak a Pillangó utcai metrómegálló akadálymentes, valamint a Stadionok megállónál épült lift. Az ok talán az volt, hogy túl magas összegbe került volna az állomások akadálymentesítése, ez azonban jogszerűen nem fogadható el).

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

A kormányrendelet kimondja, hogy minden épület tervezése és megvalósítása során kötelező az OTÉK akadálymentesítésre vonatkozó szakaszainak betartása. Ez az akadálymentesítési pályázati kiírásokban is így szerepel, ennek betartása kötelező jellegű.

Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Az 1998-évi törvény már konkrétan szabályozza, hogy a közintézményeknek akadálymentesnek kell lenniük, azonban a folyamat nagyon lassan indult el. Jelenleg a központi közigazgatási szervek felelősségi körébe tartozó épületeknek még csak a fele sem akadálymentes!

A törvény betartását és az épületek utólagos akadálymentesítését nagyban hátráltatja az a tény is, hogy az önkormányzatoknak (főleg a vidéki önkormányzatoknak) nem áll rendelkezésre elegendő saját forrás a beruházás megvalósításához.