Az akadálymentesítéssel kapcsolatban felmerülő legfontosabb fogalmak az alábbiak:

Akadálymentesítés:

Az akadálymentesítés a fogyatékkal élők számára olyan feltételek biztosítását jelenti, mely kiküszöböli azokat a hátrányokat, melyeket fogyatékosságuk miatt el kell szenvedjenek. Más segítséget igényel egy mozgásában korlátozott, egy hallássérült, egy gyengénlátó vagy akár értelmi fogyatékos embertársunk. Hasznukra lehetünk különféle eszközökkel, tudatos környezetformálással, és segítségünkkel.
 

Akadálymentesen megközelíthető:

Akadálymentesen megközelíthető az az épület vagy berendezési tárgy, amely a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának mértékétől függetlenül is lehetőség szerint legönállóbban – külső segítség nélkül – kényelmesen, különösebb erőkifejtés nélkül elérhető. Ehhez megfelelő méretű, magasságú hely biztosított, miközben segédeszközének használata (bot, mankó, járókeret, kerekesszék) nem korlátozott.

Akadálymentesen használható:

Egy épület akadálymentesen használható, ha abban minden szerkezet, berendezési tárgy a használó fizikai, érzékszervi és szellemi fogyatékosságának mértékétől függetlenül lehetőség szerint legönállóbban – súlyos fogyatékossággal bíró használó esetén az állandó kísérőjének segítségével – használható. Ehhez megfelelő méretű, formájú kezelőeszközök biztosítottak, valamint azok elérhetősége és megközelítése is akadálymentes.

Egyenlő esélyű hozzáférés elve:
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján “a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerûen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetõk."

Egyetemes tervezés:

Az egyetemes tervezés eszméje az a preventív gondolkodásmód, tervezési stratégia, amely már a tervezés folyamatának az elején figyelembe veszi a használók képességeinek különbözőségét. E tervezési stratégia gyakorlásával olyan termékek jönnek létre, amelyek különleges tervezési megoldások és adaptáció nélkül biztosítják a lehető legtöbb ember számára a legteljesebb és legönállóbb használhatóságot. Jelen esetben a “termékek” megnevezés a legkülönbözőbb használati tárgyakon, eszközökön túl valamennyi, az ember által formált környezetre, szolgáltatásra és infrastruktúrára is vonatkozik, tehát a köz-, és lakóépületekre is. Termékek, minthogy ezek is valamilyen ember által végzett tervezési folyamat eredményeként jönnek létre.

Csúszásmentes:

Olyan járófelületet nevezünk csúszásmentesnek, amelyen az elcsúszás, elesés lehetősége minimális marad még a felület szennyeződése esetén is (víz, jég, sár, olaj, stb.) 

Domború-tapintható térképek:
A tapintható térképek és makettek elsõsorban összbenyomás kialakítására alkalmasak, pl. város, városrész, kórház területén épületek, stb. elhelyezkedésére, irányára, szerkezetére utalnak. Ezen kívül az épületen belüli tájékozódást is megkönnyíthetik az intézmény elrendezését és a helységek elhelyezkedését bemutató tapintható térképek, melyek legkönnyebb és leggyorsabb tanulmányozására egy fix helyen elhelyezett pult létesítése javasolt. 

Emelőgép, emelőlap:
Az emelõgépek esetében a személyfelvonóktól eltérõen a személyek szállítása szabadon vagy általában könnyûszerkezetes aknában függõlegesen mozgó, részben zárt (hátfal és oldalfalak) vagy teljesen nyitott platón, lapon történik. A beépítésük a személyemelõ gépekre vonatkozó hatályos szabvány értelmében korlátozott, középületekben maximálisan 4,00 m emelõmagasságig építhetõ be, továbbá teherbírása 220-300 kg, így sok esetben a súlyosabb kerekesszékek (általában az elektromos hajtású kerekesszékek, valamint idõsek által használt háromkerekû kocsik, „scooterek”) és használóik szállítására nem alkalmasak.

Fogyatékos személy:
Az, aki érzékszervi ,– így különösen látás, -hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

Hangos térkép:
Olyan kommunikációs segédeszköz a fehér bottal közlekedő látássérültek részére, melynek segítségével bármely középületben, bevásárló-központban, ill. bármely közforgalmú helyen könnyedén eligazodhatnak, ill. eljuthatnak oda is, ahová a látó emberek minden előkészület nélkül eltalálnának. Az épületek útvonalának felolvasása mp3 lejátszóra, azaz az épület útvonalának hangos-térképpel történő "felszerelése".

Indukicós hurok (hangerősítő rendszer): 

A tisztább és zavarmentes hangérzékelés érdekében azokban a helyiségekben, ahol a halláskárosult személy hosszabb időt tölt (nappali, TV szoba) célszerű indukciós hangerősítő rendszert használni. Ez a rendszer az adó-vevő elvén alapul: a kierősítésre szánt hang a helyiség padlóján vagy mennyezetén látható vagy eltakart módon körbefutó, hurkot alkotó vezeték segítségével - mint adó - a hurok belsejében mágneses indukciós teret hoz létre, amelyben az indukciós hangerősítő rendszerrel ellátott hallókészülékek a megfelelő állásba kapcsolva képesek közvetlenül a kívánt hangot venni és azt megfelelően felerősíteni.

Jeltolmács:

A jeltolmács információt közvetít. Feladata, hogy a magyar nyelv használói megértsék a magyar jelnyelv használóit, és fordítva. Fő feladata a jelentés lehető legpontosabb átadása. A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége rendelkezik egy Etikai Kódex-szel, amit minden tagjának kötelessége betartani. Ez az alapja a szolgáltatás színvonalának, a titoktartásnak és a semlegességnek.

Komplex akadálymentesítés:

Teljeskörű vagy komplex akadálymentesítésről kétféle szempontból beszélhetünk. Az akadálymentesség "komplexitását", teljeskörűségét egyrészt értelmezhetjük valamennyi használói (azaz fogyatékossági) csoport kontextusában, másrészt az adott épületben (épített környezetben) található valamennyi funkció, szolgáltatás tekintetében.

Korlátlift: 
A korlátliftek esetében a személyek szállítása minden esetben szabadon, a lépcsõ vonalával párhuzamosan mozgó lapon történik. A berendezések teherbírása a személyemelõ gépekre vonatkozó hatályos szabvány értelmében 220-300 kg, így sok esetben a súlyosabb kerekesszékek (általában az elektromos hajtású kerekesszékek, valamint idõsek által használt háromkerekû kocsik, „scooterek”) és használóik szállítására nem alkalmasak.
A gyakorlatban a berendezések használhatóságát az alábbi tényezõk korlátozzák:
• kültéri alkalmazás esetén a berendezés jellemzõen idõjárás- illetve a rongálás elleni védelemmel van ellátva, amelynek leszerelése, eltávolítása a berendezés üzembeállítását nehézkessé teszi, az önálló használatot teljesen meggátolja.
• a terhelés nélküli plató és a csatlakozó szint között változó mértékû szintkülönbség található, így a platóra felhajtás nehézségekbe ütközhet.
• jelentõs a használatával kapcsolatban tapasztalható bizalmatlanság, fõleg a gyakori meghibásodások és a kezelõ hiánya vagy gyakorlatlansága miatt.

Piktogram: 
Felirat helyett alkalmazott szimbólumokat tartalmazó eligazító tábla. A piktogramok a gyengénlátó, a nagyothalló, a siket, az
 értelmi fogyatékos és az autista személyeken kívül a külföldi látogatóknak is nagy segítséget jelentenek. Továbbá valamennyi használó gyorsabban juthat információhoz a nemzetközileg elfogadott szimbólumrendszer használata esetén.

Rámpa: 

A rámpa egy sík közlekedési felület, amely két különböző szintet köt össze. A rámpák nélkülözhetetlenek a kerekesszék használók számára – de nemcsak a kerekesszéknek vannak kerekei, hanem egy babakocsinak, bevásárlókocsinak is és számos bőrönd és táska is görgőkön mozgatható. Ha nincs is szó kerekekről, görgőkről, akkor is kényelmesebb rámpán sétálni lépcsőmászás helyett, főleg felfelé és akkor, ha valaki botot, mankót, járókeretet használ.

Részleges akadálymentesítés:
Ha a meglévõ építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történõ átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható, ideális volna, és/vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez elõírt méreteknek, szabályoknak, azonban az építményben lévõ közszolgáltatások így is hozzáférhetõk mindenki számára.

Térdszabad kialakítás: 
Az a szabad hely, amely biztosítja a beépített berendezések valamint munkafelületek (pultok, asztalok) kerekesszékkel történő megközelíthetőségét és kényelmes használhatóságát. A használó térdének valamint a kerekesszék karfájának és lábtartójának a munkafelület illetve berendezési eszköz alá gördülését semmilyen szerkezet, benyúló elem, stb. ne korlátozza.

Vezetősáv, figyelmeztetősáv: 
A járófelületen a burkolati anyag felületi, sűrűségbeli, színbeli, hangtani tulajdonságainak különbözőségével kialakított burkolati sáv, amely vak, gyengénlátó, vagy felfogóképességükben korlátozott emberek tájékozódását segíti.